Szöveg: Csizmadia Balázs

Szakértő: Dr. Nagy Lídia bőrgyógyász-allergológus szakorvos

Csak óvatosan!
Kozmetikai termékek allergizáló anyagai

      A mindennapok folyamán használatos higiéniai szerek, dekorkozmetikumok alapanyagaiban és adalékanyagaiban található vegyületekre bőrünk nem egy esetben allergiás tünetekkel reagálhat. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy az adott termék tartalmaz nem bőrbarát anyagokat, amire bőrünk elpirulással, esetleg kiütésekkel reagál. Hiszen ha ezeket a szépségápoláshoz elengedhetetlen árucikkeket a megfelelő helyekről vásároljuk (boltban vesszük, és nem adjuk be a derekunkat házaló ügynökök csodaszereinek), akkor abban azért biztosak lehetünk, hogy azokat még a kereskedelmi forgalomba kerülésük előtt minden részletre kiterjedő vizsgálatnak vetik alá a gyártók � tiszteletben tartva a vásárlók, illetve  saját érdeküket is. Akkor viszont minek tudható be az esetenkénti allergiás tünet?

Erről és más, a bőrápolással kapcsolatos praktikákról kérdeztük Dr. Nagy Lídia bőrgyógyász-allergológus szakorvost.

 -   A kozmetikumok milyen reakciót válthatnak ki az emberi bőrön?

 -  A bőrrel érintkező kozmetikai szerek az alkalmazás helyén leggyakrabban irritatív bőrgyulladást, allergiás kontakt bőrgyulladást, ekcémát, fototoxikus és fotoallergiás bőrgyulladást  és kontakt csalánkiütést okoznak, mint nem kívánatos mellékhatást.
Az irritatív bőrgyulladást a bőr  kivörösödése, súlyosabb esetben nagy, összeolvadó hólyagok kialakulása jellemzi, kellemetlen égő érzés kíséretében.
Az allergiás bőrgyulladás típusos esetében a bőr vörös, felszínén tűszúrásnyi, szines gombostűfejnyi kiütések, hólyagocskák jelennek meg, igen erős viszketés mellett.
A fototoxikus bőrgyulladás nem túlérzékenység miatt jön létre, hanem a bőrre felkent anyag (például parfüm) megsokszorozza az UV fény biológiai hatását, és az érintkezés helyén a napégés jellemző tünetei alakulnak ki. Ilyet tud okozni a bergamottolaj, a levendula- és a citromolaj is.
A fetfotoallergiás bőrgyulladás során a bőrre került anyag UV fény hatására bomlik, és a keletkezett bomlástermék lesz az, ami az allergiás bőrgyulladást okozza.

 -  A kozmetikumok mely összetevője tartalmazza azokat a vegyületeket, melyekre leginkább allergiásak lehetünk?

 -  A kozmetikumok minden alkotórésze: az alapanyagok, az adalékanyagok, mint az illatanyagok, a konzerválószerek, vagy az emulgeátorok is képesek túlérzékenységen alapuló
mellékhatást okozni. Közülük fetleggyakrabban az illatanyagok váltanak ki bőrgyulladást. Ez összefügg széles körű felhasználásukkal, hiszen nemcsak a kozmetikumok, de az összes háztartási tisztítószer is erősen illatosított, és ezeket is napi rendszerességgel használjuk. Tíz évvel ezelőtt még nikkel allergiában szenvedtek a legtöbben, de napjainkra az illatanyag allergiások száma majdnem utolérte őket A nikkel a fémből készült divatékszerekben és a használati tárgyainkban található elsősorban, így a nőknél vált ki allergiát döntően.

A kozmetikai ipar nagyon nagy mennyiségű illatanyagot használ fel. Egy parfüm minimum 20-30, de nem ritkán 200 különböző illatkomponenst is tartalmazhat.

Most a leggyakrabban előfordulókat sorolom fel:
 1.  Fahéj alkohol és fahéj aldehid: a jácint és fahéjolaj tartalmazza. 
 2.  Eugenol jácint, szegfűszeg és fahéjolajban.
 3.  Hidroxicitronellal: ez szintetikus anyag, a természetben nem fordul elő, a virágillatú parfümökben alkalmazzák, sőt a rovarirtókat is ezzel illatosítják.
 4.  Geraniol: citrusfélékben, krizantémban, zellerben található.
 5.  Oak moss: fazuzmóból előállított illóolaj, elsősorban, a férfi kozmetikumok illatanyaga.

     A magas víztartalmú kozmetikumokban: az arctejekben, a testápolókban,a  hidratáló krémekben, a balzsamokban konzerválószerekkel gátolják a baktériumok és gombák elszaporodását. Az illatanyagok után a kozmetikumok alkotórészei közül ezek okoznak leggyakrabban allergiát. fetA leggyakrabban alkalmazott  és így leggyakrabban allergizáló konzerválószerek a parabenek, ill a paraben észterei:etil-, butil-, metil- és propilparaben. Ezeket mindig kombinációban teszik bele a kozmetikumokba, hogy egyből-egyből minél kevesebbet kelljen használni, ezzel is csökkentve az allergia kialakulásának lehetőségét.
Kathon-CG : ezt borotválkozó szerekben is megtaláljuk.
Propilénglikol : krémekben.
Formalin és származékai: samponokban, hajápolószerekben.
Az alapanyagok közül  a lanolin okoz leggyakrabban  allergiát, de nagyságrendileg kevesebbet, mint az illatanyagok és  konzerválószerek. A lanolint a trietanilamin, az eucerin, a cetilsztearil alkohol, a vazelin követi. Ezek szinte minden kozmetikai szerben megtalálhatók, krémekben, szappanokban, babaápolószerekben, de a rúzsokban és a borotvakrémekben is.

    Az emulgeátorok igen ritkán okoznak túlérzékenységet, kivéve a cocomidopropilbetaint, ami samponokban, balzsamokban található meg elsősorban. Így érthető, hogy a fodrászok között, akik nap mint nap érintkeznek ezekkel, többen érzékennyé válnak rá.

 - Egy bőrgyógyász-allergológus miként deríti ki , hogy mi okozza az allergiás bőrgyulladást?

- A kontakt allergia bizonyítására úgynevezett epicutan, azaz rátevési próbát alkalmazunk. A teszt elvégzésének szigorú feltételei vannak. Például tilos az aktív tünetes beteget tesztelni, mert ezzel nemcsak hogy nem kapunk reális eredményt, de még sokat ronthatunk bőrállapotán is! A vizsgálathoz kizárólag gyári készítésű allergéneket alkalmazunk, amiket nem irritáló  vivőanyagban oldottak fel. A feltételezett anyagokat szintén gyárban előállított, ún. standard tapaszok  kamráira visszük fel kenőcs vagy oldat formájában. Ezt felragasztjuk a páciens hátának felső harmadára. Ezek a tapaszok a felragasztást követően legalább 48 órán át maradnak fent. Ezalatt víz nem érheti, sőt meg sem izzadhat a beteg, mert a tapasz leválhat.. A próbát 48, 72 , és nem ritkán 96 óra elteltével értékeljük. A látott eredményt a páciens kórelőzményével és a klinikai képpel együtt értékeljük. A bőrreakciók erőssége az enyhe bőrpírtól a duzzanaton, göbcséken át a hólyagos bőrgyulladásig terjed. Az álpozitív és álnegatív eredmények sem ritkák.

 - Ha valaki észlel magán különös elváltozásokat, például az említett bőrpírt, mit tegyen?

- Természetesen nem kell a legrosszabbra gondolni, de azért jó, ha ilyen esetben bőrgyógyászhoz fordul az, aki ilyet tapasztal. Lehet, hogy nem allergia, csak irritatív gyulladás, amit az is kiválthat, hogy az illető egy bizonyos szerből túl sokat, vagy túl gyakran használt. Ez egyébként gyakori, főleg a nőknél, hogy túlzott mennyiségben viszik fel bőrükre a kozmetikumokat. Nem szerencsés dolog - hogy árnyaltan fogalmazzak.

 -  Az allergiát okozó vegyületeket milyen formában tüntetik fel az  egyes kozmetikai és szépségápolási termékeken?

 - Minden esetben kötelező a gyártónak feltüntetni az összetevőket. Sajnos a tapasztalat az, hogy ezt annyira apró betűvel teszik, hogy az gyakorlatilag olvashatatlan. Ezért ajánlom, hogy aki allergiára hajlamos, vagy már tudja azt, hogy mi okoz nála allergiás tüneteket, az ne sajnálja az időt arra, hogy tüzetesen átnézzen egy új terméket. Megéri, mivel az allergia kialakulása után gyógyítani nehezebb, mint esetleg pár perc figyelemmel azt megelőzni. Általában angol nevükön szerepelnek a tájékoztatón a vegyületek. Fontos, hogy óvakodjunk az olyan termékektől, melyeken nem tüntették fel az összetevőket! Sajnos napjainkban egyre többen bedőlnek bizonyos �csodaszereknek�, melyeknek hosszú távú hatása kiszámíthatatlan. Bízzuk ezen termékek gyártását és tesztelését a szakértőkre.

 -  Van valami egységes, nemzetközi szabályzás az allergiás tüneteket okozó vegyületek használatára, vagy ezt a kozmetikaipari lobbi nem teszi lehetővé?

 - Nyilvánvaló, hogy minden gyártónak érdeke, hogy minél jobb és minél kifogástalanabb termékeket készítsen. Fontos továbbá azok tesztelése, mielőtt a fogyasztóhoz kerülne. A nagyobb gyártók saját kutatólaboratóriummal rendelkeznek, és ott mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tudottan erős allergizáló anyagokat ne használják termékeikben. Természetesen itt hatványozottan igaz az az állítás, hogy az olcsó nem biztos, hogy mindig jó. Hiszen amit ezeknél a termékeknél meg kell fizetni, az nem maga a termék, hanem a mögötte álló kutatás, a gyártási biztonság, az arra áldozott idő és pénz. Amúgy meg nem gondolom, hogy a kozmetikaipari lobbi bármennyire is a minőség rovására menne. Hosszú távon nem lenne kifizetődő.

 A cikk tulajdonosa: Szépvilágextra

 Szöveg: Csizmadia Balázs 

www.szepvilagextra.com

www.Szepvilagextra.aTEdivatod.hu